Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új hét, új élet

2018.07.15

Ez volt az utolsó itt töltött éjszakánk. 8 év az életünkből, 8 év kitérő,  amit - most már tudom - a negatív szülői mintázataim bennem való csúcsra futása okozott. 8 év tanítás, 8 év totál mélypont és 8 év legfelhőtlenebb boldogság hullámzása. Azt hiszem, mostanra sikerült megértettem mindent, amit ez a hely, a tanya akart nekem átadni, tanítani.

Szerettem itt élni, gyönyörű hely, ahol eddigi életem legcsodálatosabb pillanatait éltem meg. Itt váltam lelkileg nővé, itt lettem meddő nőből kétszeres édesanya. Itt váltam a legmegtörtebb énemből az erősödő, önálló, felnőtt énemmé, hogy aztán a következő lakhelyünkön folytathassam a fejlődésemet, egy új dimenzióban, teljesen új, pozitív energiákkal feltöltve.

Most már nem menekülök innen. Szeretettel, emlékekkel telve búcsúzom eddigi otthonomtól. Hálás vagyok ennek a helynek, eddigi életem egyik legnagyobb próbatétele volt, amit itt kaptam az élettől.

S itt értem el lelkileg azt a pontot, amikor az élet, s a véletlenek játéka összehozhattak a jelenlegi kineziológusommal. Szerettem őt a régi, megtört valójában is, s szeretem most is, az új, egészséges lelkű emberként is.

Az utolsó itt töltött esténken raktunk egy nagy tüzet. Elégettünk mindent, ami már nem kell, ami csak fölösleges kacat, s több olyan tárgyat is, amit még most is nagyon nehéz volt elengedni, mégis megtettük, mert egy olyan élethez kötöttek volna minket, ami már nem a miénk. A tűz mellett csináltam egy elengedés meditációt. Beledobtam a tűzbe minden negativ érzéseimet, szégyenemet, félelmemet, ami ezen helyhez volt köthető. Ezt a tüzet fotóztam le, s csatoltam a cikkemhez.

Köszönöm életem ezt a 8 esztendőt. Új, sokkal jobb ember lettem ez idő alatt.

Szeretettel, Magdus